Bizonyára mindenki tisztában van Húsvét ünnepének történetével: Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, mely Nagypéntek (keresztre feszítése és halála) utáni 3. nap.
A Húsvétnak nincs állandó periodikus dátuma évente. Ennek oka, hogy Húsvét vasárnapját a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltéjéhez képest számítják, mégpedig ezen holdtölte utáni első vasárnap

Honnan ered a húsvét?

Egy kicsit kevesebben tudják, hogy a "Húsvéti nyúl" mítosza pogány vallásokból ered. Ha lefordítjuk a "Húsvét" szót német és angol nyelvre (Oster, Easter), akkor felmerülhet a gyanú. Nos valószínűsíthető, hogy az eredeti név a tavaszi (újraszületés, fény és termékenység) istennő, Eostre (Eastre, Ostara) nevéből származik és az élet megújulását ünnepelték. A nyúl és a tojás ennek az istennőnek a szimbólumai (melyek régi festményeken is láthatók). Vannak, akik szerint máshonnan ered a Húsvét.

Húsvéti népszokások

A Húsvéti népszokások a régi időkben nagyjából hasonlóak voltak országszerte. A fiatalok locsolni jártak Húsvét hétfőn reggeltől estig. Az alaphangulatot a Húsvéti locsoló versek adták meg, melyet követett maga a locsolás. A locsolók először régen "rózsavizet" használtak, melyet pl. cukros bódékban árultak egyes helyeken és színe rózsaszín volt. Illata ugyan kellemes volt, de sajnos foltot hagyott. Később jött divatba csak a kölni. A legények szempontjából a másik "fegyver" a víz volt, melyet kedvesükre zúdítottak kisebb-nagyobb mennyiségben (pl. vödörből). A szódavíz megjelenésével a locsolás jobban irányíthatóbbá vált biztonságosabb távolságból is. Ez a Húsvéti szokás a megújulást szimbolizálta azzal a céllal, hogy a lányok a következő évig "ne hervadjanak el". A locsolásért általában "jutalom" is járt: a locsolók pénzt kaptak és/vagy színes tojást (hímes tojás, piros tojás stb.). Régen egyes helyeken (főleg vidéken) a lányok úgynevezett "pipics"-et készítettek tésztából (csomó alakú, középen felfelé kunkorodó sütemény, mely a férfiasságot szimbolizálta) és azt is hozzáadták a tojás mellé.

Családi húsvéti szokások

A Húsvéti szokások közé még hozzátartozott az is, hogy aki meglocsolta kedvesét annak illett májusfát is állítani neki természetesen május 1-jén. Szintén régi szokás volt a tojás görgetés lejtőn (ami Krisztus kriptája bejáratánál lévő kőajtó elgörgetését is szimbolizálhatta).
A családok kedvelt szokása, hogy elrejtik a Húsvéti ajándékokat a gyerekek elől (melyeket a Húsvéti nyúl "tojt".) és nekik meg kell találni azokat. Ez általában izgalommal tölti el őket és emlékezetes marad számukra. Manapság ez a szokás is eltűnőben van...